A vetés ősszel történik, hogy korai retektermést hozzon. A tél alatti retek érés szempontjából jelentősen megelőzi tavasszal ültetett társait. A terméshozamhoz azonban a megfelelő fajtát kell kiválasztani, a megfelelő időben vetni és rendszeresen gondozni az ültetést.
Az őszi retek előnyei
A retek őszi vetése nem jár kockázattal - szeptemberben az időjárás ideális ennek a hidegtűrő növénynek a növekedéséhez és fejlődéséhez.
A téli retek teljesítménye:
- A szeptemberi retket nem kell gyorsan kihúzni - tökéletesen tárolódik az ágyásokban.
Nem lehet sietni a betakarítással a fagyokig.
- Még ha a kertész késik is a betakarítással, a retek könnyen túlél egy hidegbetörést, mivel hidegtűrő növény, és -2 °C-ig elviseli a hőmérsékletet.
- Az őszi retket kevésbé érinti a keresztesvirágú bolha és a sárgarépalégy, mivel vegetációja alatt e rovarok aktivitása csökken. Ezek a kártevők nem tűrik az őszi hűvösséget, így a retek terméshozama magasabb lesz, mint tavasszal. Érettség - ne legyen több két hónapnál, méret - többnyire nagy termésű fajtákat vetünk, és eltarthatóság - az őszi retek gyökértermése jól tárolható a pincében.
A legjobb őszi retekfajták:
optimális ültetési időpontok
A közép- és késői érésű csoportba tartozó nagy termésű őszi retket július végén vagy augusztus első dekádjában ajánlott vetni. Ezután a gyökérnövények szeptemberre készen lesznek - az érés pontos dátuma a fajtától, az időjárástól, a termesztési körülményektől függ.
Ha a megadott időszakban retket vet, nemcsak ízletes és megfelelő alakú, hanem kellően fekvő is lesz. De ha nem a gyökereket akarjuk tárolni és fokozatosan - közvetlenül az ágyásokból - fogyasztani, akkor a vetést későbbre halaszthatjuk - ültessük a retket augusztus végén.
Termesztési feltételek
A retek nem nevezhető igényes vagy igényes növénynek, de ha nagy és jó minőségű termésre számítunk, akkor kedvező feltételeket kell teremtenünk hozzá.
Fontos a talaj minősége, elővetemények, ültetési technika.
Elővetemények
A tavaszi-nyári kertben már sok zöldség termett, kihasználatlan, üres ágyások szinte soha.
A rizst ezért a nemrég betakarított elődök után kell vetni ősszel.
A rizst jól terem:
- fokhagyma;
- uborka;
- korai burgonya;
- borsó és bab;
- paradicsom után.
A retek elvileg számos növény után vethető, de vannak még olyan zöldségek, amelyek nem kedveznek a növekedésének és fejlődésének.
Ezek keresztesvirágú növények - ugyanolyan betegségektől szenvednek, mint a retek, amit a talajon keresztül könnyen elkapnak.
A retket nem szabad vetni:
- retek;
- deák;
- káposzta;
- torma;
- zsázsa és más keresztesvirágú növények után.
A talaj előkészítése
Nyáron nincs sok idő a gondolkodásra - a talajt minél korábban elő kell készíteni, hogy időben legyen idő a retek vetésére. Végül is az elődök betakarításától és a műtrágya kijuttatásától számítva legalább néhány hétre van szükség.
Hogyan kezeljük a helyet az őszi retek számára:
- Alaposan tisztítsuk meg az ágyásokat az előző terméstől és minden növényi törmeléktől.
- Műveljük meg, a munka során távolítsuk el a gyomok rizómáit.
- Műveljük meg a műtrágyát - 25-40 gramm szuperfoszfát és ammónium-nitrát, valamint ugyanennyi kálium-szulfát. Ez a norma az 1 négyzetméteres ágyak esetében. A tapasztalt kertészek azt tanácsolják, hogy a pelleteket előzetesen hígítsuk fel vízben, és a megadott arányokat betartva oldat formájában juttassuk ki a műtrágyát.
- Ha a talaj gyenge, trágyázzuk szerves anyaggal - humusz vagy komposzt.
Vigyen ki 10 liter műtrágyát 1 négyzetméterenként.
- A műtrágya kijuttatása után alaposan lazítsa fel a talajt gereblyével. A lazítás ajánlott mélysége 20 cm. Minél hosszabbak a gyökerek, annál vastagabb legyen a laza réteg.
- Az előkészített talajt esőztető fúvókán keresztül öntözzük meg.
Retek szeptemberi vetése
A nyári vetés a tavaszi vetéstől a magszórás gyakoriságában különbözik - ritkábban vetjük. Minden alkalommal figyelembe kell venni a gyökérnövények méretét, mivel azok többszörösen változhatnak.
Első vetésszámok:
- A nagy gyümölcsű fajtáknál ajánlott a vetés - 8-10 sor egy szalagban. A szalagok közötti távolság 40-45 cm, a sorok között 12-14 cm. A magokat 6-7 cm-es időközönként vetjük el.
- Négyzetméterenként kb. 1 g magot vetünk. Vagy egy kicsit több, 10-15%-kal. 1 grammban körülbelül 120 retekmag van.
A retek vetésének legjobb ideje a csapadékos és hűvös időjárás.
Különösen kedvező ültetési feltételek akkor alakulnak ki, ha enyhe eső esik.
Hogyan vethetünk retket ősszel:
- A magokat egy éjszakán át áztassuk be.
- A fenti séma szerint készítsük el a barázdákat.
- A barázdák alját az ujjunkkal tömörítsük össze, és öntözzük meg. Lehetőleg szórófejes palackkal permetezzük be őket.
- A magokat 5-7 cm távolságban szórjuk szét (ez fajtától függ).
- A magokat laza talajba áztassuk.
A fenti vetési módszer segít megelőzni a földkéreg kialakulását, amelyen keresztül a zsenge hajtások mindig nehezen törnek ki.
A vetés mélysége a talaj szerkezetétől függ:
- nehéz talajokon 1,5 cm;
- laza és homokos talajokon 2,5-3 cm. Ha pedig az ültetés sekély, a gyökérsarjak hajlamosak lesznek a beásásra, és ez deformációhoz vezet.
Ha az ültetés nagyméretű, ajánlott a vetőmagok kalibrálása. A kalibrálás felgyorsítása és megkönnyítése érdekében használjon speciális szitákat, amelyek a különböző frakciók - 2,5 mm, 3 mm, 2 mm-nél kisebb frakciók - magjait szétválasztják.
A kalibrálás lehetővé teszi a palánták barátságosabb kelését és a szeptemberi retek egyenletes ültetését.
A retek ápolása
Az őszi retek ápolása a szokásos agronómiai intézkedéseket foglalja magában - az ágyásokat rendszeresen lazítjuk (a sorok között), öntözzük, etetjük, szükség esetén ritkítjuk és védjük a kártevők ellen.
Hogyan kell ritkítani a retket
A szeptemberi retek termesztésekor feltétlenül ritkítani kell a palántákat - ha a vetés nem speciális vetőgépekkel történt, egyenletesen "szétterítve" a magokat.
A ritkítás előnyei:
- Jobb megvilágítás a helyszínen - a növény intenzívebben fejlődik, a gyökértermés lédúsabb és nagyobb lesz
- Növeli az egy növényre jutó táplálkozási területet - ez kedvezően hat a gyökértermés méretére és növeli a termést.
Az őszi retek ritkítására vonatkozó szabályok:
- A magok első ritkítása a kelés után 7 nappal vagy néhány nappal korábban történik. Mielőtt eltávolítaná a felesleges növényeket, a talajt meg kell öntözni - lehetőleg permetezővel, 2-3 cm mélységig nedvesítve a talajt.
- A felesleges palántákat óvatosan húzzuk ki a talajból, hogy ne károsítsuk az ágyásokban növő példányokat.
- A szomszédos növények közötti távolság a fajtától (a gyökértermés méretétől) függ, általában 4-5 cm.
- A ritkítás után 2-3 nappal a kertészek kihúzzák a legnagyobb gyökérterméssel rendelkező retket - ezek fogyaszthatók. A második ritkítás után a növények közötti távolság 8-10 cm.
A retekágyásoknak a ritkítás előtt és után nedvesnek, lazának, gyomoktól mentesnek kell lenniük. Az 1 cm-es humuszréteggel történő mulcsozás segít megteremteni ezeket a feltételeket.
Táplálás és öntözés
A nádnak különösen nagy szüksége van vízre a gyökérzet kialakulásának szakaszában.
A retek fejlődése, a termés mennyisége és minősége a helyes öntözéstől függ.
Hogyan öntözzük a retket:
- az öntözés módja locsolókanna vagy esőcsapos tömlő, fontos, hogy ne törje meg a leveleket, ne nyomja a földhöz;
- az ültetés első napjaiban naponta öntözze - permetezőből;
- öntözés gyakorisága - 3 naponként egyszer, meleg időben - 2 naponként egyszer;
- homokos és könnyű talajon naponta öntözhetjük a retket;
- a legjobb öntözési idő - este;
- öntözési arány - 7-14 l/1 m2.
Azért, hogy a retek intenzívebben, egészségesebben, erősebben nőjön, és nagy gyökértermést adjon - fajtájának megfelelően, a vegetáció során trágyázzák. Ha a talaj termékeny, akkor műtrágya nélkül is megteheti, ellenkező esetben ajánlott a növényt szerves trágyával trágyázni.
Mivel trágyázzuk a retek ágyásokat:
- Vízzel 1:10 arányban hígított iszapos hígtrágya.
Egy vödör oldatba adjunk 20 g szuperfoszfátot és 15 g kálium-szulfátot (a kálium-klorid és a káliumsó nem alkalmas). 10 l keverék elegendő 2-3 négyzetméter trágyázásához.
- Ha a retek rosszul fejlődik, ismét tápoldatozzuk - ammónium-nitráttal. Hígítson fel 1 g műtrágyát 10 liter vízben, és öntözze meg az ágyásokat. A norma 10 liter oldat 1 négyzetméterenként.
A nitrogéntrágyák kijuttatásakor óvatosnak kell lennünk. Nemcsak a zöld tömeg növekedését serkentik, hanem az üreges gyökérnövények kialakulását is előidézik. Ízléstelenek, gyorsan romlanak és rothadnak. Ezenkívül a termésben felhalmozódó nitrátok károsak az emberi egészségre.
Kártevők és betegségek elleni védekezés
A retek egyik leggyakoribb kártevője a keresztesvirágú bolha.
Bár aktivitása nyár végén csökken, még mindig nagy károkat okozhat. Kedvező körülmények között más kártevők is aktívvá válhatnak.
Mi és mi károsítja a retket:
- A keresztesvirágú moly. Ezek kis bogarak, testhosszuk 2-3 mm. Napok alatt elpusztítják a retekcsírákat.
Használhat rovarölő szert, például Actarát, de a kertészek általában vegyszerek nélkül is boldogulnak. A mustárpor vagy csípős törött bors permetezése 1 teáskanál 1 négyzetméterenként segít elűzni a bolhákat.
Szórjunk a magágyakra repellert, és fedjük le fóliával vagy más takaróanyaggal, hogy üvegházhatást keltsünk a bolhákra halálos mérgező anyaggal. - Káposztalégy.A kárt a lárvák, fehér meszes férgek okozzák, amelyek a gyökér belsejét rágják.
A dohányporral történő permetezés - 5 g 1 négyzetméterenként - segíthet a kártevő elleni védekezésben. Úgy tartják, hogy ez a rovar fél a zellertől, ezért ajánlatos retekágyások közelébe ültetni.
Kivételes esetekben rovarölő szereket - Actellic, Actara, Muhoed, Medetox vagy ezek analógjai - használnak (az utasítás szerint). - Kila. Ez egy gombás betegség, amely a gyökérnövényeken kinövéseket és duzzanatokat okoz.
A talaj savassága okozza. Lágyítani őket lehet kréta, mész vagy dolomitliszt, így 200, 300 és 350 gr 1 négyzetméterenként
A fahamu szintén hasznos a talaj savasságának csökkentésére - szórjunk belőle 1 mm-es réteget a talajra. Súlyos esetekben a Phytosporin-M, Fundazol, Topaz, Trichodermin vagy ezek analógjait alkalmazzuk.
A retek vetése előtt egy héttel ajánlott mustárt és kerti zsázsát vetni a leendő ágyások közelében. A keresztesvirágú bolha megtámadja a konkurens növények palántáit.
A növényeket rovarölő szerekkel kezeljük, a rovarokat elpusztítjuk, és a retek utána kihajt.
Gyakori hibák
Ha nyáron vetjük először a retket, hogy szeptemberben termést kapjunk, fennáll a termesztési hibák veszélye. A helytelen ültetés vagy gondozás, a sikertelen fajtaválasztás mind-mind a terméshozam és a gyökérminőség csökkenéséhez vezethet.
Hibák a szeptemberi retek termesztésénél:
- >Tűző nap. Az őszi retket nyáron kell vetni, amikor meleg és napos idő van.
A növény, különösen a tenyészidőszak elején, nem jól tűri az UV-sugarakat - a növények kiéghetnek vagy elhervadhatnak. Ennek megelőzése érdekében a fokozott napsütéses órákban árnyékolja a növényeket.
- Szilárd talaj. Ha a talaj a nedvesítés után megkeményedik, a palánták csírázása akadályozottá válik. Ahogy áttörik a keménységet, deformálódnak, sérülnek és sokkal később hajtanak ki, mint a laza talajban.
A mulcsozás - finom fűrészporral vagy folyami homokkal - megakadályozza a kéregképződést.
- Keserű vagy száraz retek. Nyáron, az őszi retek termesztésekor gyakran nagy a hőség. A talaj kiszárad, és a gyökerek megkeserednek, ezért fontos, hogy naponta öntözzük az ágyásokat, hogy ez ne történjen meg.
A nyári vetés lehetővé teszi a hagyományosan tavaszi termés teljes betakarítását szeptemberben.
A kora ősszel betakarított retket nemcsak kedvenc salátáinkhoz használhatjuk fel, hanem hosszú ideig tárolható is, ha megfelelő fajtákat választunk az ültetéshez.
A publikáció szerzője
nem online 2 éve
Marina Chernitskaya
28>
Publikációk: 321Kommentek: 1